A kötet alkotmányjogi, politikatudományi, szociológiai és összehasonlító
módszer segítségével elemzi a huszadik század nyolcvanas évei végén
Kelet- és Kelet-Közép-Európában megindult társadalmi modellváltás több, a
hazai szakirodalomban ilyen összehasonlításban eddig kevéssé kutatott
jellemzőjét, összefüggését. A szerző egyrészt nyolc, eltérő történelmi
hagyományokkal, szociológiai szerkezettel, kormányformával és választási
rendszerrel rendelkező kelet-közép-európai országot (Albánia, Bulgária,
Csehszlovákia, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia,
Szlovákia), másrészt három balti államot (Észtország, Lettország,
Litvánia) mutat be. A vizsgálat társadalmi keretét a társadalmi
modellváltás első (a huszadik század nyolcvanas éveinek közepétől az
első ,,szabad" törvényhozási választásokig) és második szakasza (az első
parlamenti választásoktól napjainkig) képezi.
A kutatott térségek
államaiban az elmúlt két évtizedben kialakult kormányformák értékelése
korántsem egységes a szakirodalomban. A kötet részletesen tárgyalja a
törvényhozó testületek felépítését, hatáskörét és működését, az államfői
intézmény jellemzőit (hatáskör, működés) és a kormány funkcióit.
Bemutatja a törvényhozási választójog (választási cenzusok, társadalmi
és természetes kizáró tényezők, választási rendszerek stb.) legfontosabb
specifikus vonásait is. Tömören elemzi az 1989-től napjainkig
megtartott törvényhozási választások eredményeit is. A szerző szakmai
érvekkel szeretne hozzájárulni az eddigi kutatási eredmények
bővítéséhez, árnyaltabbá tételéhez.
- KSH raktári jelzet: 780625
- Kiadó: ELTE Eötvös
- Oldalak száma: 218
- Kiadás éve: 2012
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése