A csengő-bongó gyermekversek szerzőjének nyelvi leleményei, rímei sok-sok éve ragadják magukkal a kicsiket és nagyokat egyaránt. Verselésének alapja a népköltészet, avantgarde elemekkel társítva. E kettősség - egyszerre modern és népies - adja gyermeklírája különös varázsát.
A hangulatos, sodró erejű, lendületes regény a Gyógyír északi szélre című kötet folytatása.
"Csak mint Allah bérmunkása vagyok itt. Ha hősi halált halok, a paradicsomba kerülök. Ez az életcélom, találkozni a Mindenhatóval" - mondja Yehuda Lahav könyvének palesztin öngyilkos merénylője. Majd fogja magát, és robbanóanyaggal megrakott gépkocsijával nekihajt egy izraeli katonai állásnak. A terrorista szülei büszkék fiuk tettére. Temetése esküvőre emlékeztet, ahol mindenki vidám és elégedett.
Marshall Marcus üzletember, mások elképzelhetetlenül sok pénzét kezeli. Egy nap hiába várja haza lányát, Alexandrát, mert elrabolták. A túszejtők élve temetik el a fiatal nőt. Interneten közvetítik küzdelmét az őrület ellen, az iszonyatos, a mindenre elszánt kétségbeesést. A filmbejátszások világossá teszik Marcus számára, ha nem teljesíti a bűnözők követeléseit, lánya halálát élőben nézheti végig.
"A könyv, amit a kezében tart, a hagyományos útikalauzok szellemiségét követve íródott, s most útitársnak jelentkezik, hogy bemutassa Önnek Magyarország fővárosát, ezt a nyüzsgő metropoliszt.
Izgalmas szibériai utazásra hív e könyv. Nemcsak olyan helyekre vezet el bennünket, amelyeket jól ismerünk, hanem olyanokra is, amelyeknek korábban talán még a nevét sem hallottuk.
Borzák Tibor legújabb könyvében harminc ismert ember lapozza fel családi fényképalbumát, hogy felidézze a megsárgult fotókhoz kapcsolódó emlékeit, élményeit. Megismerkedhetünk mindenkinél jobban imádott nagymamákkal, küzdelmes utakat járó szülőkkel. Az albumban fontosnak tartott kockák "peregnek" pályáról, kollégákról, barátokról. Feledhetetlen pillanatok, vidám-szomorú életmesék tárulnak fel a fotográfiák segítségével. Többek között Müller Péter, Vitray Tamás, Szabó István, Czeizel Endre, Nagy Bandó András, Cseh László, Till Attila, Básti Juli, Katona Klári, Miklósa Erika, Pataki Ági, Zsédenyi Adrienn, Ördög Nóra, Spitzer Györgyi (Soma Mamagésa) személyes vallomásai szerepelnek a míves kiállítású könyvben.
A Selyem, a Novecento, a Tengeróceán és a Vértelenül írójának könyve számtalan kiadást ért meg megjelenése óta, lefordították minden világnyelvre és sok kisebb nyelvre is. A Harag-várak a szerző első könyve, s ha ezt figyelembe vesszük, még váratlanabb az az érettség vagy inkább bölcsesség, amely minden epizódját áthatja. Baricco elemi erejű tehetsége nagy, de nem kihívó műveltséggel párosul, s mondatainak a korábban megjelent - bár időrendben később íródott - három könyvéből ismerős finom zeneisége már itt is jelen van, miként kedves-ironikus figurái is feltűnnek már. A lakonikusságuk ellenére sokat mondó, sejtelmes történetekbe pedig csodálatosan belefeledkezhet az olvasó, s a múlt századi kisváros, Quinnipak különleges lakóinak élete a szeme előtt állnak össze egy varázslatos mozaikká. Vannak szelíd tündérmesék - a Selyem ilyen volt -, ez a könyv inkább a Tengeróceán rokona, kemény, megfoghatatlanságában is realista, de szeretettel és az emberi gyarlóságok iránti megbocsátással teli.
Tejüveg szűri meg a fényt a műteremben, az apa "megélhetési" aktképeket fest fiatal lányokról, miközben halk zene szól, fia a tejüveg ajtó mögül leskelődik. Az anya kisfiával egy kitalált, csak kettejük által ismert nyelven beszélget, az apa elviszi fiát a rettentően veszélyesnek gondolt vadkörtefához - egy szorongó, a maga módján mégis boldog gyermekkor elevenedik meg az olvasó előtt. Az apa később elhagyja családját, a fiú, könyvünk hőse, attól fogva anyja és húga szeretetjátszmáinak áldozata lesz. Képtelen a saját életét élni és a szülők halála sem hozza meg a várva várt feloldozást.
2001. tavasza: Kertész Imre újabb naplófolyamba kezd, megnyitja a "Titokfájlt". Mintha előre sejtené, hogy az elkövetkező évek bővelkednek majd a változásokban. Az intimitásig őszinte napló intellektuális érzékenységgel és az időskor bölcs iróniájával dokumentálja, és napról napra értelmezi Kertész Imre életének főbb eseményeit. Az európai utazásokat, az egyre hosszabb németországi kint tartózkodásokat, Budapest fokozatos elhagyását, a keserű búcsút a szülőváros politikai klímájától, a Berlinbe költözés vitális lendületét, az élhető otthon megtalálásának polgári derűjét, a Parkison-kór korai fázisát, a világpolitikai reflexiókat, a Nobel-díj körüli zaklatott heteket, végül a 2003 őszén megjelenő "Felszámolás" című regény keletkezéstörténetét. A "Mentés másként" lapjain Kertész több nagy témája is szót kér: az európai kultúra esélyei, a radikálisan szabad identitás megszólalási lehetőségei, az írás egzisztenciális vetületei, a kudarcot felváltó siker traumája, a létezés kétségbeesett mélysége. A "Mentés másként" című dokumentumot érdemes többször is megnyitni.