Vidám, búfeledtető, gondűző, elgondolkodtató, szíveket megérintő történetek és morzsákok.
Budapest "Montmartre"-jának, az 1930-as évek elején lebontott Tabánnak szinte csak a neve maradt meg, de hajdani romantikáját, a girbe-gurba utcák, macskaköves terek hangulatát, jellegzetes figuráit s az őket körülvevő tárgyi világot Zórád Ernő képemlékeivel nemzedékek számára látvánnyá tette, "ecsettel lefényképezve" az utókor számára a helyszíneket. Az albumban szereplő 84 kép jórésze eleddig kötetben meg nem jelent alkotás. A könyv irodalmi szemelvényei az eltűnt városrész hangulatát idézik, a térkép és az utcák jegyzéke, várostörténeti leírása pedig topográfiailag pontosítják az olvasóban a kötet forgatása közben már közössé vált képemlékeket. "Egy város ábrázolása pontosabban: megjelenítése a topográfia, az építészet hitelességére kötelez. És a díszlet belvilága, intim hangulata? Az a sajátos atmoszféra, színek, zenék esték! Mert nők és holdvilág nélkül ugyan ki tudta volna elképzelni a Tabánt? Igen, az a bizonyos couleur locale - mindez emlékeim szép korszakából hangzott fel újra. Ebben az érzelmi állapotban ismertem fel, hogy a Kortárs Művészet semmiféle áramlatába nem vagyok már képes beilleszkedni. Tudatosan visszafelé, a múlt általam megélt, minden részletében megtapasztalt irányába fordulok. Az "akkor" társa leszek. Ez volt a Tabán feltámasztása." Zórád Ernő
Hány ágyasa volt a császárnak? Kik azok az eunuchok? Valóban ettek kutyahúst a kínaiak? Tényleg ők találták fel a puskaport? Miért kötötték el a kislányok lábfejét? Hogyan szövik a selymet? E kötet valóságos időutazás: elénk tárja, hogyan töltötték mindennapjaikat a kínai férfiak, nők, gyerekek, a parasztok, írástudók, munkások és hivatalnokok. Róluk szól ez a színes stílusban megírt érdekes összefoglalás, amelyet gazdag képanyag tesz plasztikussá és még élvezhetőbbé. A Hétköznapi élet a kínai császárok korában igyekszik bemutatni az örök és változtathatatlan Kínát, valamint az ott élő, lüktetően eleven, folytonosan változó társadalmat és a kettő között feszülő paradoxont. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők. Új szomszédja egy kedves lány, aki furcsa dolgokról mesél: hogy családja esténként leül az asztal köré, és beszélgetnek, hogy a tűzőrök valamikor régen még oltották a tüzet, hogy szép a hajnal, amikor harmat telepszik a fűre, és felkel a nap... Érthetetlen. Egy napon aztán beleolvas egy halálra ítélt könyvbe, az események ettől kezdve megállíthatatlanok... 
Minden benne van ebben a könyvben amire egy tanácstalan kezdő szülőnek szüksége lehet: felkészülés az újszülött érkezésére, a szülésre, a szoptatás, betegségek, baleset megelőzés, kirándulás a babával, gyerekkori magatartászavarok...
Néhány kivételes ember látta a jövőt: a pénzügyi rendszer össze fog omlani és egy évtizedek óta nem látott válság közeleg. Felismerték az ingatlanárak folyamatos emelkedése mögötti kockázatot és a kétes jelzáloghitelekből kreált újfajta értékpapírok piacra zúdításának veszélyeit. Michael Lewis ironikus humorú portrékon keresztül vezeti be az olvasót a Wall Street világába. Napjaink gazdasági válságának történetét olyan szereplők szemszögéből ismerhetjük meg, akik megértették, de legalábbis sejtették, hogy mi folyik a háttérben, s igyekeztek profitálni is belőle - közben pedig értetlenül figyelték, ahogy mások (köztük neves hitelminősítők is) elsiklanak a közelgő veszély jelei felett. A nagy dobás méltó folytatása a szerző első toplistás könyvének, a Brókerpókernek.
Paulo Coelho napjainkban a világ egyik legnépszerűbb (García Márquez után a legolvasottabb dél-amerikai) írója. 1988-ban jelent meg Az alkimista című, kiadónknál is több kiadást megért sikeres regénye, amely egy csapásra nemzetközi hírnevet szerzett neki: 11 millió eladott példány a világ 41 nyelvén. Életművének kiadása során évente két újdonsággal jelentkezünk. Pilar, a 28 éves joghallgató megcsömörlik napjai egyhangúságától, és gyerekkori barátjával, elhatározza, hogy megkeresi azt a csodát, amely megváltoztatja életük egyhangúságát. A fiú abban a Varázslatos pillanatban hisz, amelyet Isten azért ad, hogy megváltoztassunk mindent, ami boldogtalanná tesz. Pilar elkíséri barátját csodakereső útján a Francia-Pireneusokba, ahol egyre jobban erőt vesz rajtuk a szerelem isteni és megváltó ereje. Melegséggel, bölcsességgel, örömmel és váratlan szomorúsággal teli szerelmük története varázslatos megjelenítése azoknak a végtelen lehetőségeknek, amelyeket az élet arra kínál, hogy nyitott szívvel tudjuk befogadni a csodákat.
Ez a sajátos világú krimi napjaink Helsinkijében játszódik, ahol az alvilágot a szovjet utódállamokból érkező bűnözők uralják. Nem piti alakok, legális fedőtevékenység mögé bújva folytatják üzelmeiket. Az egyik keresztapa egy Oroszországból áttelepült finn származású férfi, Viktor Kärppä kisebb-nagyobb szolgálatait is igénybe veszi. Ártalmatlannak tűnő ügyek ezek, de a rendőrség figyelmét nem kerülik el. Kärppä, aki magándetektívként dolgozik, nem csak kényelmetlen üzletfeleitől, de a múltjától is szeretne elszakadni, amire igencsak jó oka van. Ebbeli fáradozását egyáltalán nem segíti elő, amikor egy férfi eltűnt feleségének felkutatásával bízza meg.
Vilmos herceg és Kate Middleton kisasszony ma bizonyosan a földkerekség leghíresebb szerelmespárja. Amióta a herceg egy kenyai együttlét alkalmával a kedvese ujjára húzta Diana hercegnő gyémántköves zafírgyűrűjét, a legismertebb hollywoodi álompárokat is alázva uralják a világsajtó pletykarovatait. Ám ez még mindig csak a bulvár-oldala az új évszázad legnagyobb sztorijának, amin nincs mit csodálkozni, elvégre is VIII. Henrik és Oroszlánszívű Richard óta mindig is a brit királyi ház volt a világ leghíresebb családja, a herceg édesanyja, a feledhetetlen Diana hercegnő pedig kétségtelenül a 20. század egyik legragyogóbb asszonyaként került a krónikákba.